Coaching

Bevezetés

Pályafutásom során dolgoztam német, osztrák és holland multinacionális cégeknél is, valamennyi cégben az volt a közös, hogy a szolgáltatási szektorban, a pénzügy-biztosítás területén működtek. Utóbbinál, a holland cégnél közelebbi kapcsolatba kerültem a magyarországi értékesítési vezetővel, Hanno Mijerrel, akivel a szakmai találkozókat követően lehetőség volt kötetlenebb eszmecseréket is folytatni. Sokáig tartottuk a kapcsolatot, de időközben elhagyta a holland céget, Svájcba költözött, ugyanis a Zurich Insurance Group vezérigazgatójának nevezték ki. Történt egyszer, hogy egy komoly üzleti feladatot kapott a magyarországi leányvállalat, amitől persze mindenki pánikolt. Az elvárások hatalmasak voltak, szinte teljesíthetetlennek tűntek, ezért bennem és a kollégákban kétség merült fel annak végrehajtását illetően. Számos kérdés fogalmazódott meg azzal kapcsolatban, hogy tudják-e a cég vezetői, hogy egyáltalán mit várnak el tőlünk, tisztában vannak-e a pénzügyi terv nagyságával, tudják-e, hogy ez Magyarország és nem Hollandia? A magyar kollégákat leforrázták a számok, de Hanno csak vidáman mosolygott és folyton mondogatta, hogy szép feladat. Este a vacsoránál ismét szóba kerültek a tervek, mire Hanno vidáman az asztalon lévő poharához nyúlt, és annyit mondott, hogy "igyunk a sikerre", de természetesen mi magyarok rögtön kontráztunk, hogy "ne igyunk előre a medve bőrére". Hanno viszont hajthatatlan volt és megjegyezte, hogy mi magyarok olyan borúsan látunk mindent, mi csak a problémát látjuk és nem a feladatban lévő óriási lehetőséget, nem a célra és a sikerre fókuszálunk. Hozzátette, ha úgy gondolkodnánk, mint ő, vagy egy átlag holland, akkor sokkal sikeresebb lehetne az országunk is. Bevallom mindannyiunkat fejbevágott, amit mondott, mert legbelül éreztük, hogy talán van igazság abban, amit Hanno állított, de szerintem ez nem ennyire egyszerű, ez nem fehér és fekete, ennél azért sokkal több van a háttérben. Azonban ennyi év távlatából is tisztán hallom, amit akkor mondott. Ekkor éreztem azt, hogy mennyire más nyelvet beszélünk, mennyivel másképpen látunk bizonyos dolgokat Magyarországról és a tőlünk távolabb eső Hollandiából. Vajon miért van így, holott egy és ugyanazon cégnél dolgoztunk. A külföldi vállalatok megjelenése és külföldiek magyarországi cégalapítása felgyorsult Magyarország 2004-es EU-s csatlakozását követően. Egyre több nemzetközi cég hozott létre leányvállalatot, fióktelepeket és a magyarországi cégek is terjeszkedni kezdtek a régióban. A kulturális sokszínűség elkerülhetetlenné vált a közép-kelet európai régióban is. Egy olyan régióról beszélünk, amely geopolitikai helyzetét tekintve, a II. világháborút követően a Szovjetúnió befolyási övezetébe tartozott. Míg tőlünk nyugatra a demokratikus berendezkedés és a szabad vállalkozás terjedt el, addig nálunk a központosított, pártirányításos tervgazdálkodás. A kétpólusú világ felbomlását követően a civilizációs öntudat a jövőben egyre fontosabbá válik majd, és a világot a fő civilizációk fogják formálni. A jövő konfliktusai is a civilizációs kultúrák mentén fognak kialakulni (Huntington 2019). Ilyen előzmények után érthető, hogy ebben a régióban hosszabb időt vesz igénybe az a folyamat, aminek a végén az elfogadás, a tolerancia, és egy nyitottabb társadalom van. Az egyénnek pedig ebben a megváltozott, és egyre gyorsabban változó világban kell boldogulnia. Óhatatlanul is belefut leküzdhetetlennek tűnő akadályokba, biztosan lesznek kisebb, nagyobb elakadások, és lesz ebből fakadó tanácstalanság is, de akkor sincs megállás. Kell egy támogató, aki ilyenkor ott van, hogy átsegítse ezeken az akadályokon...

Mi a coaching?

A coaching a személyi és szervezeti változást támogató lehetőségek egyik hatékony formája, ami az ügyfelek tanulásával és fejlődésével foglalkozik. jövő fókuszú, célorientált folyamat. Megtanítja az ügyfeleket tanulni, képessé tesz problémát megoldani és segít a különböző képességeket elsajátítani. Elősegíti a személyes fejlődés lehetőségét, a teljesítmény javulását, képessé teszi az ügyfeleket arra, hogy más szemmel nézzék a világot, hogy tudatosan szemléljék és elemezzék saját cselekedeteiket, gondolkodásukat és érzéseiket. A coaching az ügyféllel való partneri együttműködés, olyan gondolatébresztő és kreatív folyamat, amely arra inspirálja az ügyfelet, hogy a legtöbbet hozza ki önmagából
személyes és szakmai szempontból is. "A coaching nem egyszerűen egy technika, amelyet előkaphatunk bizonyos körülmények között: az emberekkel való bánásmód, gondolkodásmód és a létezés egyik módja is." John Whitmore (Kelló 2014)

A coaching a jelenre és a jövőre koncentrál

coaching a jelenre és a jövőre koncentrál. A coachingnak nem az a célja, hogy feltárja az ügyfélszemélyiségét, hanem az, hogy ösztönözze és támogassa az ügyfél személyes és szakmai fejlődését. A coaching során a"hogyan" a változáshoz vezető kérdés. A coach kérdez, az ügyfél pedig megkeresi a saját válaszát. A coaching a kísérletezés terepe is, ahol a hibás lépések, vagy elakadások kiváló lehetőséget nyújtanak az önismeretre, a belső erőforrások felfedezésére, azaz a fejlődésre. (Galántai 2020) A coaching célja az egyénben rejlő lehetőségek kibontakoztatása teljesítményének javítása által. Nem az illető tanítását jelenti, hanem a tanuláshoz való hozzásegítését (Withmore 2008). "A coachingban meg lehet az a bizonyosságunk, hogy egyéni és testre szabott megoldások születnek, amelyeket meg is lehet valósítani, azáltal, hogy mind a célt, mind a megoldásokat és hozzájuk vezető utat is az ügyfél térképezi fel és találja ki" (Galántai, 2020 25. o.) A coaching a személyi és szervezeti változást támogató lehetőségek egyik hatékony formája, ami az ügyfelek tanulásával és fejlődésével foglalkozik. Megtanítja az ügyfeleket tanulni, képessé tesz problémát megoldani és segít a különböző képességeket elsajátítani. Elősegíti a személyes fejlődés lehetőségét, a teljesítmény javulását, képessé teszi az ügyfeleket arra, hogy más szemmel nézzék a világot, hogy tudatosan szemléljék és elemezzék saját cselekedeteiket, gondolkodásukat és érzéseiket. A coaching az ügyféllel való partneri együttműködés, olyan gondolatébresztő és kreatív folyamat, amely arra inspirálja az ügyfelet, hogy a legtöbbet hozza ki önmagából személyes és szakmai szempontból is.

Az ügyfél felelőssége, és a megbízó szerepe a coachingban

Főként szervezetek esetében előfordul az, hogy a megbízó és az ügyfél kettéválik. A megbízó az a szervezet és beleértve annak képviselőit is, amely a coaching szolgáltatást fizeti vagy szervezi. Az ügyfél a coacholt személyt, ez esetben a szervezet munkavállalóját jelenti. A bizalom a coach ismérve, ezért élhet vissza a coaching során elhangzott üzleti vagy magánéleti információval, harmadik félnek nem adhatja át. A coach szerződések kitérnek a titoktartás fontosságára, azonban ez a coaching folyamat legérzékenyebb területe, az üzleti coaching esetén. Általában a munkahelyi vezető vagy a HR-s bízza meg a coachot, ezért elvárja, hogy tájékoztatást kapjon a folyamat előrehaladásáról. Ezt úgy lehet feloldani, hogy a coach készít egy összefoglaló jelentést a megbízó felé, ahol tényszerű adatokat rögzít. Az összegzéshez az ügyfél jóváhagyása szükséges, csak úgy kerülhet a megbízóhoz, kiegészítve az ügyfél véleményével, hogy mennyiben volt elégedett és mennyire volt hasznos számára a folyamat.

Az ügyfél a coaching folyamat előtt, illetve annak elején három dologról dönt:
• Miről szóljon a coaching és hogyan tud ebben a coach segíteni?
• Valóban akarja-e a változást, hajlandó-e változni, változtatni?
• Meg van-e benne a valódi tettvágy a coaching folyamat utáni önálló cselekvésre? A döntéshozást követően, ha coach és coacholt rábólintanak az együttműködésre, kezdetét veszi a coaching munka. A coachingban az ügyfél felel a tartalomért. Ő az, aki meghatározza a coaching témáját, kialakítja azt a specifikus célt, stratégiát és cselekvést, amin dolgozik, és dönt az időkeretekről.

Fontos, a coacholt ügyfél,
• elkötelezettsége a fejlődésre és problémamegoldásra,
• magas prioritása a coachinggal kapcsolatos feladatok, vállalások számára,
• nyitottsága a coaching folyamatban felmerülő új szituációkkal, érzésekkel kapcsolatban,
• az önálló döntéshozása a vállalásokkal kapcsolatban, a felelősségtudatossága a terv megvalósítására vonatkozóan.
A coacholt felelőssége tehát a cél kijelölése, elköteleződés a saját továbblépése irányába, a cselekvési szándék, önreflexióra való hajlandóság (Galántai 2020).

Összefoglalva

A coaching alapelvek:
• Önállóság,
• Erősségek kiemelése,
• Eredményesség hangsúlyozása.
A tanácsadás fejlődése:
• 1950-60-as évek: termelés és munkaszervezés;
• 60-as évek után: szervezetfejlesztés, stratégiai tanácsadás, pénzügyi rendszerek;
• Legújabban: emberi erőforrások intenzív fejlesztése
A coaching kialakulását és kiterjedését eredményezte, hogy:
•  a feladatot végző emberek minősége döntővé vált a piaci versenyben;
• a versenyben előnyt jelent: a gyors változás követésének képessége, a munka nem rutinszerű, tudatos, célok iránt elkötelezett végzése, a munkafogások gyors elsajátítása, fejlesztése, egy belsőleg motivált, elkötelezett állapot.
A vezetővel szembeni elvárások is változtak:
Professzionális személyes fejlesztőkké kell válniuk. Fontossá válik a vezető: személyes szociológiai és pszichológiai jellemző rendszere, a változással kapcsolatos attitűdjei, önismerete, kommunikációs stílusa, emberképe, értékrendszere.
A coaching lényege:
A coaching célja az egyénben rejlő lehetőségek kibontakoztatása teljesítményének javítása által. Nem az illető tanítását jelenti, hanem a tanuláshoz való hozzásegítését.
A coaching jellemvonásai:
Alapvetően két személy között zajlik. A kapcsolat alapja a fejlesztés. Fejlődést segítő, támogató beavatkozás. Mindig személyes jellegű, interaktív, erősen fókuszált folyamat. Segít az egyénnek és a szervezetnek nagyobb elégedettséggel járó eredményeket gyorsabban elérni. A saját problémákra a saját megoldásokat találja meg. Kérdésekkel ráirányítja a figyelmet bizonyos aktivitásokra, bizonyos lehetőségekre, megoldástípusokra, ami után az ügyfél kiválasztja a sajátját.
A coaching jellemzői:
•    Cél: A munkahelyi tevékenység javítása, az ügyfélben rejlő lehetőségek és képességek kiaknázása és fejlesztése, az én-tudatosság fokozása, érzelmi intelligencia fejlesztése.
• Kapcsolat: Egyenrangú partnerség, kölcsönös bizalom, őszinteség, nyitottság, szándékok áttekinthetősége.
•   Aktivitás: A cselekvésen, a továbblépésen, a fejlődésen van a hangsúly. A növekedésről szól: az élet összes aspektusáról egyéni és szervezeti szinten egyaránt.
•  Rendszerszemlélet: Integráltan kezeli a három életterületet (szakmai, szervezeti és magánélet) a személyes integráció létrehozása érdekében.
•  Kizárólagosság: A coach kizárólag ügyfelére koncentrál: ebből is fakad a köztük lévő bizalom, és a folyamat hatékonysága.
•  Személyre szabottság: A kiindulási helyzetet mindig az ügyfél és helyzetének egyedisége adja. A módszereket a coachnak kell a szituációhoz igazítania. Nincs általánosítás!
•  Teljesítményorientáció: A végső cél: magasabb szintű teljesítmény elérése. A coaching az ügyfelet arra motiválja, hogy ne csak a kérdéses ügyön, hanem önmagán is dolgozzon, és az elért eredményeket folyamatosan figyelemmel kísérje.
•  Megoldás orientáltság: A figyelmet a problémákról a lehetséges megoldásokra, a hiányokról az erősségekre és az elképzelt jövőre irányítja.
•   Kreativitás: A coach segít felszínre hozni és kiaknázni az ügyfélben rejlő kreativitást.
•   Nem tanácsadás: A coach nem ad tanácsot!